AMIKOR A FÖLDÜNK TŰZBE JÖN

A tűzhányó valójában nem más, mint egy olyan lyuk a földben, amelyben a gáz, gőz, hamu és félig olvadt kőzet, azaz láva lökődik ki a levegőbe. A vulkanikus hamu darabjai a talajra hullanak, rétegesen felhalmozódnak és könnyű szürke kőzetté keményednek. évmilliók alatt a lávarétegekből vulkanikus hegyek lesznek. Gyakran magasak, és kúp alakúak, kráter van a tetejükön. Sok tűzhányó a tenger alatt emelkedik.

Néhány tűzhányó egészen friss születésű. 1943-ban Mexikóban új vulkán született. Egy napon kis repedést fedeztek fel egy kukoricaföldön, 24 óra alatt ebből 25 méter széles szakadék lett,ez a szakadék azután megnyílt, és hamu meg vöröses izzó kőzetek katlanja tárult fel a mélyén. Hamarosan 10 méter magas láva domb lett belőle. Ez a Parícutinnak elnevezett tűzhányó, 9 évvel később érte el a 405 méteres magasságát. Egyes szigeteket is a víz alatti vulkánok hoztak létre. 1963-ban például Izland déli partjainál hirtelen kitört egy víz alatti vulkán, gőz és füstfelleget lövellt a levegőbe. Amint a vulkán lávát bocsátott ki magából egy új sziget született, ezt Surtr, az ó-északi Tűzisten neve nyomán Surtseynek  hívták
A tűzhányók a föld mélyének gyenge pontjain keletkeznek. A földet egy kemény réteg a litoszféra fogja körbe, ez a kéregből és a köpeny szilárd felső részéből áll. A litoszféra hatalmas merev tömbökre , úgy nevezett kéreglemezekre oszlik. Ezek a lemezek mély árkokban az alattuk lévő óriási nyomás következtében állandó mozgásban vannak. Egyes helyeken a mozgás hegyláncokat hoz létre, máshol a táblák mély árkokba esnek vissza a föld belsejében ezt szubdukciónak nevezzük. A táblák néha találkoznak néha elszakadnak egymástól, az ilyen területek a lemezszegélyek. Mind mind gyenge pontnak számítanak a Föld kérgén és ezen pontjain várhatóak tűzhányó kitörések. A földkéreg alatt helyezkedik el a következő réteg a köpeny. A köpenyen belül a litoszféra alatt több mint 100 km mélyen van az asztenoszféra. Itt akkora a forróság, hogy sok kőzet megolvad, ez félig folyékony , vizet és gázokat is tartalmazó kőzetet nevezzük magmának, ez az izzó anyag a magmakamrákban gyűlik össze. A magma forróbb és könnyebb, mint a körülötte lévő anyagok, és amikor felfelé tör a felette lévő kőzetek nagy részét megolvasztja. Ahogy a felszín felé közeledik egy csatornát kürtőt hoz létre. A gázok beszorulnak a sűrű magmába és ahogy megpróbálnak kiszabadulni lassan megnő a nyomás. Végül a magma a gázok hatására lávaként tör ki a Föld gyenge pontjain.
Forrásként a Tudás Fája sorozat szolgált