MIÉRT NEVEZZÜK AMERIKÁT AMERIKÁNAK ?

Az Európa atlanti óceáni része, DNY partján elterülő Portugália nyilván- valóan kitűnő kiindulópont volt az óceáni hajóutakhoz A kivételes képességű Henrik herceg, Tengerész Henrikként emlegetett, aki sohasem vett részt az általa szervezett expedíciókban (1394-1460)  1415-ben ott volt a marokkói Ceuta bevétalénél és világossá vált előtte, hogy az Afrikai terjeszkedés révén uralkodói szerephez juthatnak az arany, a rabszolga, az elefántcsont, és a borkereskedelemben.

Az évek során a Portugál hajók mind távolabb és távolabb merészkedtek . (Nun-fok, Bojador-fok,Blanco, és Zöld-fokot érték el.-) Majd elérték és gyarmatosították Madeira-, Kanári-, és Zöld szigeteket. Később ez ellátóközpontja és menedékhelye lett a hajósoknak. A legvisszataszítóbb kereskedelmi ágazatot honosították meg a rabszolga kereskedelmet. II. János uralkodása alatt szintén nagy támogatója volt a hajózásnak (1481-1495 ). 1487-ben Bartolomeu Diaz messzebb hajózott délre, és egy viharba keveredve jutott el Afrika déli csücskéhez ez lett a Jóreménység-fok.  1497-ben egy hírszerző tapasztalatait követve Vasco Da Gamma vezetésével újabb expedíció indult. Az volt a terve, hogy messzire ki viszi hajóit az atlanti óceánra és rábízza őket az ottani nyugati szelekre. Számításai beigazolódtak, a szelek a Jóreménység fokig vezérelték, majd az Indiai Óceánt átszelve sikerült Kalkutában partot érniük. A Portugál felfedezésnek Európai vetélytársa egészen 1492-ig nem volt. Míg egy olasz hajós kapitánynak sikerült meggyőznie Ferdinánd királyt és Izabella királynőt, hogy rövidebb út is létezhet az Indiákra. Számításai szerint csak 3500 mérföldnyire vannak az Atlanti-óceánon. A kor tanult emberei elfogadhatónak vélték számításait a Föld gömb alakját ismerve. Számításai azonban tévesek voltak, ez szerencsés kimenetelű felfedezéséhez vezetett. Hosszas várakozás után 1492 augusztus 3-án indulhatott útnak Palos kikötőből 3 hajóval : A Santa Maria , a Nina , a Pintá-val

A Kanári szigetek elhagyását követően 32 napra észlelték San Salvadort a Bahamák egyik szigetét, de sem ott sem Kubába, sem Hispaniolában nem találtak a várt kincsre, gazdagságra . Viszont a felől nem volt kétsége, hogy Indiába érkeztek. Tévedése folytán mind a mai napig Nyugat-indiai-szigeteknek nevezzük a Karib-szigeteket és indiánoknak az őslakos amerikaiakat . Később egy olasz felfedező Amerigo Vespucci meggyőző érveket sorakoztatott fel, hogy ez az Atlanti-óceáni terület egy egész földrész, ezért a leghelyesebb Újvilágnak nevezni. Amikor egy német nyomdász Marin Waldseemüller új világtérképet bocsájtott ki Amerigo Vespucci tiszteletére Amerikának nevezte el ezt az új földrészt.
Az informciót a A Tudás Fája című sorozat szolgáltatta.